Pratiche sleali 2005/0029 HU
BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf
- Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
- fogyasztó
- kereskedő
- termék
- az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai
- fogyasztók gazdasági magatartásának jelentős torzítása
- magatartási kódex
- a magatartási kódex felelőse
- szakmai gondosság
- felhívás vásárlásra
- nem megengedett befolyásolás
- ügyleti döntés
- szabályozott szakma
- vagy 62
- hogy 30
- közigazgatási 22
- kereskedelmi 21
- tisztességtelen 17
- azokat 14
- tagállamok 14
- eszközök 14
- megfelelő 12
- gyakorlatok 12
- ilyen 11
- jogorvoslati 11
- amelyek 11
- cikk 11
- kell 10
- bírósági 10
- említett 10
- olyan 10
- ezen 9
- elrendeljék 9
- hatóság 9
- jogi 8
- gyakorlat 8
- amennyiben 8
- reklám 7
- szemben 7
- hatásköröket 7
- eljárást 7
- rendelkezésre 6
- panaszok 6
- kereskedő 6
- alkalmazhatók-e 6
- bekezdésben 6
- lehetővé 6
- egyes 6
- hogy: 6
- bíróságokra 5
- eljárások 5
- hatáskörrel 5
- eljárás 5
- annak 5
- tagállamokra 5
- tartozik 5
- esetben 5
- eldöntése 5
- arra 5
- felhatalmazzák 5
- illetve 5
- hatóságokra 5
- számára 5
11. cikk
Végrehajtás
(1) A tagállamok a fogyasztók érdekében biztosítják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére, valamint az ezen irányelv rendelkezései betartásának kikényszerítésére alkalmas megfelelő és hatékony eszközöket.
Ezek az eszközök magukban foglalják azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek – a versenytársakat is beleértve –, amelyeknek a nemzeti jog alapján jogos érdekük fűződik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdéséhez, hogy:
a) | bírósághoz forduljanak az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt; és/vagy |
b) | az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében olyan közigazgatási hatóság előtt eljárást indítsanak, amely hatáskörrel rendelkezik a panaszok elbírálására, vagy megfelelő bírósági eljárás kezdeményezésére. |
Az egyes tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy e jogorvoslati eszközök közül melyik álljon rendelkezésre, illetve hogy lehetővé tegyék-e a bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok számára, hogy a panaszok intézéséhez az egyéb meglévő eljárások előzetes lefolytatását követeljék meg, beleértve azokat is, amelyeket a 10. cikk említ. E jogorvoslati eszközök attól függetlenül rendelkezésre állnak, hogy az érintett fogyasztók abban a tagállamban vannak-e, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységét folytatja, vagy egy másik tagállamban.
Az egyes tagállamok dönthetik el, hogy:
a) | e jogorvoslati eszközök egyenként vagy együttesen alkalmazhatók-e ugyanannak a gazdasági ágazatnak több kereskedőjével szemben; és |
b) | e jogorvoslati eszközök alkalmazhatók-e a magatartási_kódex felelősével szemben, amennyiben az adott kódex a jogi előírások be nem tartására ösztönöz. |
(2) Az (1) bekezdésben említett jogi rendelkezések szerint a tagállamok a bíróságokra vagy a közigazgatási hatóságokra ruházhatják azokat a hatásköröket, amelyek felhatalmazzák azokat arra, hogy olyan esetekben, amikor ezeket az intézkedéseket szükségesnek ítélik, figyelembe véve az összes felmerülő érdeket és különösen a közérdeket:
a) | elrendeljék a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetését, vagy megindítsák az ilyen gyakorlatok megszüntetésének elrendeléséhez szükséges megfelelő bírósági eljárást, vagy |
b) | amennyiben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat még nem valósult meg, de alkalmazása hamarosan bekövetkezhet, elrendeljék a tervezett gyakorlat megtiltását vagy megindítsák a gyakorlat megtiltásának elrendeléséhez szükséges megfelelő bírósági eljárást, |
akár a tényleges veszteségre vagy kárra, illetve a kereskedő részéről felmerülő szándékra vagy gondatlanságra utaló bizonyíték hiányában is.
A tagállamok ezen felül gondoskodnak arról is, hogy az első albekezdésben említett intézkedéseket gyorsított eljárás keretében hozzák meg:
— | ideiglenes, vagy |
— | végleges hatállyal, |
azzal, hogy a tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy a két lehetőség közül melyiket választják.
A tagállamok a bíróságokra vagy a közigazgatási hatóságokra olyan hatásköröket is ruházhatnak, amelyek felhatalmazzák azokat arra, hogy az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tartós hatásának kiküszöbölése céljából, amelyek megszüntetését jogerős határozat már elrendelte:
a) | elrendeljék a határozat teljes vagy részleges közzétételét, az általuk megfelelőnek ítélt formában; |
b) | ezen felül elrendeljék egy helyesbítő nyilatkozat közzétételét. |
(3) Az (1) bekezdésben említett közigazgatási hatóságok:
a) | összetételének olyannak kell lennie, hogy ne férhessen kétség pártatlanságukhoz; |
b) | megfelelő hatáskörrel kell, hogy rendelkezzenek a panaszokat elbíráló határozataik betartásának hatékony ellenőrzésére és érvényesítésére; |
c) | határozatait általában indokolni kell. |
Amikor a (2) bekezdésben említett hatásköröket egy közigazgatási hatóság gyakorolja kizárólagosan, a határozatokat minden esetben indokolni kell. Ebben az esetben biztosítani kell a közigazgatási hatóság hatásköre helytelen vagy indokolatlan gyakorlása, vagy a hatáskör gyakorlásának helytelen vagy indokolatlan elmulasztása bírósági felülvizsgálatának lehetőségét.
10. cikk
Magatartási kódexek
Ez az irányelv nem zárja ki azt, hogy – a tagállamok esetleges ösztönzésére – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a magatartási_kódexek felelősei ellenőrizzék, valamint hogy a 11. cikkben említett személyek vagy szervezetek az ilyen testületekhez forduljanak, amennyiben az ilyen testületek előtti eljárások a szóban forgó cikkben említett bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárások mellett rendelkezésre állnak.
Az ilyen ellenőrző testületekhez való fordulás soha nem tekinthető a bíróság vagy közigazgatási hatóság előtti – 11. cikk szerinti – jogorvoslatról való lemondásnak.
4. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11. cikk
Végrehajtás
(1) A tagállamok a fogyasztók érdekében biztosítják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére, valamint az ezen irányelv rendelkezései betartásának kikényszerítésére alkalmas megfelelő és hatékony eszközöket.
Ezek az eszközök magukban foglalják azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek – a versenytársakat is beleértve –, amelyeknek a nemzeti jog alapján jogos érdekük fűződik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdéséhez, hogy:
a) | bírósághoz forduljanak az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt; és/vagy |
b) | az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében olyan közigazgatási hatóság előtt eljárást indítsanak, amely hatáskörrel rendelkezik a panaszok elbírálására, vagy megfelelő bírósági eljárás kezdeményezésére. |
Az egyes tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy e jogorvoslati eszközök közül melyik álljon rendelkezésre, illetve hogy lehetővé tegyék-e a bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok számára, hogy a panaszok intézéséhez az egyéb meglévő eljárások előzetes lefolytatását követeljék meg, beleértve azokat is, amelyeket a 10. cikk említ. E jogorvoslati eszközök attól függetlenül rendelkezésre állnak, hogy az érintett fogyasztók abban a tagállamban vannak-e, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységét folytatja, vagy egy másik tagállamban.
Az egyes tagállamok dönthetik el, hogy:
a) | e jogorvoslati eszközök egyenként vagy együttesen alkalmazhatók-e ugyanannak a gazdasági ágazatnak több kereskedőjével szemben; és |
b) | e jogorvoslati eszközök alkalmazhatók-e a magatartási_kódex felelősével szemben, amennyiben az adott kódex a jogi előírások be nem tartására ösztönöz. |
(2) Az (1) bekezdésben említett jogi rendelkezések szerint a tagállamok a bíróságokra vagy a közigazgatási hatóságokra ruházhatják azokat a hatásköröket, amelyek felhatalmazzák azokat arra, hogy olyan esetekben, amikor ezeket az intézkedéseket szükségesnek ítélik, figyelembe véve az összes felmerülő érdeket és különösen a közérdeket:
a) | elrendeljék a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetését, vagy megindítsák az ilyen gyakorlatok megszüntetésének elrendeléséhez szükséges megfelelő bírósági eljárást, vagy |
b) | amennyiben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat még nem valósult meg, de alkalmazása hamarosan bekövetkezhet, elrendeljék a tervezett gyakorlat megtiltását vagy megindítsák a gyakorlat megtiltásának elrendeléséhez szükséges megfelelő bírósági eljárást, |
akár a tényleges veszteségre vagy kárra, illetve a kereskedő részéről felmerülő szándékra vagy gondatlanságra utaló bizonyíték hiányában is.
A tagállamok ezen felül gondoskodnak arról is, hogy az első albekezdésben említett intézkedéseket gyorsított eljárás keretében hozzák meg:
— | ideiglenes, vagy |
— | végleges hatállyal, |
azzal, hogy a tagállamokra tartozik annak eldöntése, hogy a két lehetőség közül melyiket választják.
A tagállamok a bíróságokra vagy a közigazgatási hatóságokra olyan hatásköröket is ruházhatnak, amelyek felhatalmazzák azokat arra, hogy az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tartós hatásának kiküszöbölése céljából, amelyek megszüntetését jogerős határozat már elrendelte:
a) | elrendeljék a határozat teljes vagy részleges közzétételét, az általuk megfelelőnek ítélt formában; |
b) | ezen felül elrendeljék egy helyesbítő nyilatkozat közzétételét. |
(3) Az (1) bekezdésben említett közigazgatási hatóságok:
a) | összetételének olyannak kell lennie, hogy ne férhessen kétség pártatlanságukhoz; |
b) | megfelelő hatáskörrel kell, hogy rendelkezzenek a panaszokat elbíráló határozataik betartásának hatékony ellenőrzésére és érvényesítésére; |
c) | határozatait általában indokolni kell. |
Amikor a (2) bekezdésben említett hatásköröket egy közigazgatási hatóság gyakorolja kizárólagosan, a határozatokat minden esetben indokolni kell. Ebben az esetben biztosítani kell a közigazgatási hatóság hatásköre helytelen vagy indokolatlan gyakorlása, vagy a hatáskör gyakorlásának helytelen vagy indokolatlan elmulasztása bírósági felülvizsgálatának lehetőségét.
12. cikk
Bíróságok és közigazgatási hatóságok: követelések bizonyítása
A tagállamok bíróságokra vagy közigazgatási hatóságokra ruházzák azokat a hatásköröket, amelyek a 11. cikkben biztosított polgári vagy közigazgatási eljárásokban azokat felhatalmazzák arra, hogy:
a) | elrendeljék, hogy a kereskedő bizonyítékot szolgáltasson a kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos tényállítások helyességéről, amennyiben a kereskedő és az eljárásban részt vevő bármely másik fél jogos érdekeit tekintetbe véve az adott eset körülményei alapján ennek megkövetelése helyénvalónak tűnik; és |
b) | a tényállításokat ne tekintsék megalapozottnak, amennyiben az a) pontnak megfelelően megkövetelt bizonyítékot nem szolgáltatják, vagy azt a bíróság vagy a közigazgatási hatóság elégtelennek ítéli. |
„3a. cikk
1. | Az összehasonlítás tekintetében az összehasonlító reklám a következő feltételek teljesülése esetén megengedett:
|
4. | A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
. |
5. | A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
. |
whereas